The ideology level of some imam-khatibs (orators) in Tajikistan does not meet the requirements of the law and the canons of Shariah, said the Chairman of the State Committee on Religious Affairs Abdurahim Kholikov at a press conference in Dushanbe.

Politikailag korrekt fegyvert dolgozott ki a BAE Systems brit hadiipari óriás: az ideiglenesen vakító, de nem ölő és tartós egészségkárosodást nem okozó kalózriasztó fegyvert, írja a New Scientist. Az ismeretlen hullámhosszon dolgozó lézersugár másfél kilométerig hatékony, egy kb egyméteres átmérőjű körben, amit a közeledő kalózokra irányítanának. Ideiglenes vakságot, dezorientáltságot, zavartságot okoz, de nem károsítja tartósan a retinát.

Az elmés feltalálók annyi mindent dolgoztak ki a babzsák-jégdarab ágyútól az infrahangos készülékekig – egyik drágább, mint a másik, bizonytalan a működtetése a trópusi, sós tengeri levegőben – igazán egy sem vált be. Éppúgy, mint ahogy az a NATO-stratégia sem, hogy egy másfél-Európányi, egyre nagyobb térségben (az Indiai-óceán észak-nyugati medencéje) néhány tucatnyi hadihajóval megakadályozza a kalózkodást – havi 70-90 millió dolláros költséggel, roppant alacsony hatékonysággal, mert gyakorlatilag minden nyolcadik-tizedik hajórablási kísérletet képesek csak megakadályozni.

Hát, mondjuk öt AK-47-es plusz egy Kalasnyikov géppuska ugyan politikailag kevésbé korrekt, de üzembiztos, alig hatnak rá a légköri viszonyok, hatásfoka egy nyolc-tízméteres, a hullámokon hánykódó, a célzást roppantul megnehezítő kishajóban guggoló kalózok ellen 100-600m-es hatósugárban gyakorlatilag 100%-os – és a radar-lézerágyú kombinációnál nagyságrendekkel olcsóbb.  

(a kép a BAE Systems honlapjáról való)

Elborzasztó részleteket hozott napvilágra a Szilveszter-éjjel az azerbajdzsáni Gabalában, a gigantikus, stratégiai fontosságú orosz radarállomáson történt gyilkosságról az APA hírügynökség. Eszerint a szilveszteri italozás közben a házigazda, Gracsov őrnagy és vendégei, tiszttársai valamin összekülönböztek. A vendégek megölték az őrnagyot, akinek lefejezett holttestét csak január 2-án találták meg.

Gabala 6000km hatósugarú, fázis-rendezésű radarja érzékeli a ballisztikus rakéta-felbocsátásokat, követi a röppályát, így az orosz lég-, rakétavédelmi rendszer kulcseleme. Rálát a többi között Iránra is, hiszen a kételemű aktív radarrendszer csaknem teljesen délre – 162 fok – tájolt. Mintegy ezer orosz katona teljesít szolgálatot a bázison, amelynek bérleti szerződése 2012-ben lejár.

Pul-i-Kumri Chashma-e-Shir negyedében négy, merényletre készülő terroristát fogott el az afgán rendőrség, jelentette be Abdul Rachman Rachimi, Baglán tartomány rendőrfőnöke. Arról nem szólt, hogy mi lehetett a célpont a városban, ahol a magyar vezetésű PRT is működik. Az Ariana tévécsatorna helyi rendőrségi forrásokra hívatkozva bemondta, hogy a négy férfi, akiknek a kocsijában élesített öngyilkos robbantómellényeket is találtak, egy tálib csoporthoz tartozik.

A kabuli főhadiszálláson tartott mai NATO-brífingen Josef Blotz német dandártábornok, a NATO képviselője bejelentette, hogy fokozzák a katonai nyomást a tálibokra. „A fegyveres kormányellenes erőkkel a tárgyalások megkezdésének folyamata nem jelentheti a rájuk gyakorolt katonai nyomás enyhítését”, mondotta. Kitért a gazdaságfejlesztés fontosságára is, mondván, sok afgánt a szükség, a társadalmi-gazdasági kényszer hajt a tálibokhoz.

Az USA 1400 tengerészgyalogost vezényel Afganisztánba, vélhetően a déli Kandahár tartományba, hogy befejezzék a hónapokkal ezelőtt indított felmorzsoló hadműveletet, amit a NATO/ISAF vezetés eredményesnek minősített. A tengerészgyalogosok kilencven napig maradnak az országban, hogy még 2011 július előtt – amikorra Obama elnök megigérte a csapatkivonás kezdetét – megerősítsék a Karzai kormány és a szövetséges erők katonai helyzetét.

Utasok mondják, hogy a Szurgut reptéren kigyulladt Tu-154B-2 gépen csak egy vészkijárat volt használható, azon kellett a több, mint száz utasnak elhagynia a gépet. Sokan a szárnyra menekültek, ahonnan leugrottak, lecsúsztak, kart-lábat törve. Az orosz szövetségi közlekedésfelügyelet (Rosztransznadzor) felszállási tilalmat javasol az összes Tu-154-esnek. A Tu-154B-2 (ugyanilyen gépei korábban a Malévnek is voltak) “szörnyű állapotban volt” mondta egy utas később.

Öt perc alatt a gép teljesen kiégett. Ehhez képest csoda, hogy “csak” három utas, köztük egy gyerek – halt meg, mondják szakértők. A sebesülteket végtagsérülésekkel, (légúti) égésekkel kezelik.

Bulgária sajátos tájékoztatáspolitikát folytat, amely nem teljesen igazodik az afganisztáni NATO/ISAF főhadiszálláséhoz, de összhangban van az ország nemzeti érdekeivel, amelyek a reptéren szolgáló katonák életéről, az esetleges kockázatokról minél teljesebb tájékoztatást igényelnek. A kabuli NATO/ISAF főhadiszálláson napjában többször is kiadott kommünikék a legtöbb esetben nem említik a kandahari reptér elleni, gyakorlatilag minden nap végrehajtott rakétatámadásokat, amelyek célja a külföldi kontingens állandó nyugtalanítása.

A rakéták – a felkelők általában 107mm-es kínai vagy iráni gyártmányú rakétákat alkalmaznak - az esetek 99%-ban a reptér elhagyatott részein robbannak fel, nem okozva sem sérülést, sem anyagi kárt. Előre elkészített, hevenyészett indítóállásokból lövik ki azokat, távirányítással – tehát az amúgy is eléggé pontatlan fegyverek találati pontossága tovább romlik.

Nincs túlélő a tegnap magyar időszerint éjjel fél egykor Tulától 100km-re délre felfedezett An-22-es gép égő maradványai között, mondta az orosz rendkivüli helyzetek minisztériuma (MCsSz) egyik funkcionáriusa. Szem- és fültanúk szokatlan motorhangról és robbanásról számoltak be. A RIA Novosti katonai szakírója a csaknem ötven éves légijármű motorhibájára gyanakszik. A gép bázisára Ivanovóba igyekezett, amikor a szerencsétlenség érte. A tulai kormányzó szerint 12-en voltak a fedélzeten.

A gép sorsával kapcsolatos információk ellentmondásosak. Az orosz védelmi minisztérium szerint az An-22-es órákkal azelőtt, hogy felfedezték a roncsokat,  (magyar idő szerint kedd este fél nyolckor) eltűnt a radarképernyőkről.

Moszkva és Kiev kapcsolatjavulásával ismét felgyorsították az An-70-es új turboprop szállítógép száriagyártásával kapcsolatops előkészületeket. Jelenleg csak prototítusok repülnek belőle. A gép paraméterei közül több jobb, mint a konkurrens A400M-é (pl 47 tonna terhet visz, szemben az A400M 37 tonnájával – kisebb üres súly mellett – az An-70-es átesési sebessége egészen egyedülállóan alacsony, 113km/ó, ami igen rövid leszállópályát tesz lehetővé és az alacsonyabb sebesség miatt a pálya minőségére sem annyira érzékeny).

Az évtizedek óta folyó indiai-pakisztáni vetélkedés rakétanyelvre lefordítva azt jelenti, ha te fellőssz valamit, én is megmutatom, nekem is van olyan , tán még jobb… Így, néhány nappal azután, hogy Pakisztán sikeres kísérletet végzett egy 1300km hatótávolságú ballisztikus rakétával, India kilőtt két Prithvi-II. típusú, rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát az Orissza állambeli Chandipurban lévő lőtéren.

Az orosz műholdas helymeghatározó redszer, a GLONASS kiépítése tovább csúszik. Az illetékes kormánybizottság ma úgy ítélte meg, hogy a 2010 december 28-ra tervezett, a GLONASS-műholdak továbbfejlesztett változatát, a GLONASS-K-t föld körüli pályára állító felbocsátást a pleszecki űrrepülőtérről elhalasztják 2011-re.

A gyártó vállalat nem végezte el a szükséges próbákat és a földi irányítóközpont sincs felkészülve a GLONASS-K-k irányítására, (http://www.rian.ru/defense_safety/20101221/311596142.html). Az illetékes, a duális (katonai-polgári) űrrendszerek tesztelésééert felelős kormánybizottság 2011 január 20-án ülésezik legközelebb.

A pakisztáni stratégiai parancsnokság (ASFC) tegnap sikeresen elindított – célba érkeztetett egy Ghauri Hatf-5 tipusú 1300km közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát.

A Ghauri Hatf-5 felszerelhető hagyományos és tömegpusztító (biológiai, kémiai, nukleáris) robbanófejjel. Az évtized első felében rendszeresítették a pakisztáni stratégiai rakétacsapatoknál. A második legnagyobb hatótávolságú rakéta a pakisztáni arzenálban (ahol a növekvő Hatf-számok a rakéták növekvő hatótávolságát jelzik – a legnagyobb hatótávolságú rakéta a néhány éve hadrendbe állított Hatf-6 Shaheen-2, mintegy 2000km-re repül.

Legalább 1,500 gránátot lőttek ki K-9-es 155mm-es, 52-es kaliberű önjáró tarackokból és kisebb űrméretű, Gatling-rendszerű gépágyúkból a „lebutított”, másfél órára korlátozott  dél-koreai hadgyakorlaton tegnap. A szinhely érdekes: a Yeonpyeong sziget, ahol novemberben egy észak-koreai tüzérségi támadásban négyen meghaltak, többen megsebesültek.

Dél-Korea mozgósította egész haderejét és a hadgyakorlat térségébe vezényelt 10 hadihajót, köztük a korlátozott rakétaelhárító képességekkel rendelkező Sejong-ot, dél koreai források jelentették. A szigeten lévő K-9-esek nyugati irányba, az Észak Korea által el nem ismert ideiglenes tűzszüneti vonallal (NLL) párhuzamosan tüzeltek. Észak Korea visszavágással fenyegetőzött, de nem tett konkrét lépéseket.

Dél koreai jelentések szerint a K-9-esek gyászosan szerepeltek, amikor a novemberi északi támadásra válaszul tüzelni kezdtek. Mintegy 80 gránátot lőttek ki észak-koreai katonai barakkokra, ezekből elemzők szerint legfeljebb öt csapódott be olyan távolságra az északiak barakkjaitól, amely károkat okozhatott nekik.

Valószínűleg nagy vihart kavar Joe Biden amerikai alelnök bejelentése, hogy a jövő júliusban kezdődő amerikai csapatkivonás Afganisztánból 2014-re befejeződik „ha törik, ha szakad”. Ilyen merész kijelentést eddig egyetlen vezető amerikai politikus sem mert tenni.

A Pakisztánban vendégeskedő és példátlan katonai pompával fogadott Wen Jiabao kínai miniszterelnök ma azt mondta, hogy a barátság Pakisztánnal „örökzöld” és a két ország egymást támogatja a jövőben is. Tegnap 22 kereskedelmi egyezményt – köztük védelmiipari együttműködést is magukban foglalót – írt alá a kért ország.

„Stratégiai és gazdasági” jellegűek a megállapodások, hogy az IANS idéz pakisztáni hivatalos személyeket. Egyébként Washington nem ellenezne egy kínai-pakisztáni polgári nukleáris együttműködési megállapodást, feltéve, hogy abban tiszteletben tartják a nemzetközi rendelkezéseket. Az USA maga sem zár ki egy ilyen kétoldalú egyezményt Iszlámábáddal, mondta tegnap a pakisztáni amerikai nagykövet.

Pakisztán (amelynek fegyveres erejét három irány köti le, az indiai határ keleten, Kásmír északkeleten és Afganisztán nyugaton-észak-nyugaton), ugyanakkor katonai erőátcsoportosítést hajt végre keleti, indiai határairól a nyugati afganisztáni határtérségekbe, mint az IANS hírügynökség jelenti egy szombati sürgönyében washingtoni forrásokra hívatkozva.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma közleményben tartotta fontosnak kimondani, hogy a RAF parancsnoka, Sir Stephen Dalton légimarsall “nem osztja” a Greg Bagwell által hangoztatott véleményt.

A rendkivül érzékeny Musa Qala járásban (Helmand tartományban, délen) NATO repülőgépek szerda délután egy tévedésből végrehajtott légicsapással megöltek négy afgán kormánykatonát. Az afgán védelmi minisztérium szóvivője, Yahir Azimi megerősítette a hírt, mondván, a NATO azt mondta nekik, gépei azt hitték a járőröző katonákról, hogy lázadók.

Legkésőbb 2011 végéig megindulhat a német csapatok –jelenleg körülbelül 4500 fő – kivonása Afganisztánból, mondotta a Bundestagban Guido Westerwelle német külügyminiszter a hét elején előterjesztett afganisztáni helyzetjelentés kapcsán.

A német csapatkivonás befolyásolhatja a magyar kontingens biztonsági helyzetét is, hiszen a kivezényelt csapataink több, mint a kétharmada északon, a német felelősségi területen teljesít szolgálatot. És az Egyesült Államok mellett Németország az az erő, amely szorult helyzetben kisegítheti a magyarokat Pul-i-Khumriban, másutt.

Tudomásunk szerint Magyarországnak, ellentétben a lengyel, cseh kontingenssel, nincsenek számottevő Afganisztánba telepített nehézfegyverzete, 60mm-en felüli űrméretű csöves, vagy rakétatüzérségi eszközei. A magyaroknak légi szállítóeszközei sincsenek, amelyekkel sebesülteket lehetne kórházba vinni (medevac), gyors erőátcsoportosítást végrehajtani vagy légi támogatást adni – amire a legutóbbi nagyobb fegyveres támadáskor, amely magyar katonák életét követelte, igen nagy szükség lett volna. (A lengyelek 152mm-es DANA önjáró lövegeket is telepítettek Afganisztánba, amelyek csaknem 20km távolságig képesek tűztámogatást adni.) A magyar hadvezetés azzal is érvel, hogy a PRT-nek nincs mandátuma harcba bocsátkozni, műveleteket végrehajtani. Ám a PRT járőröket küld ki, menetoszlopokat indít Kunduzba, vagy Mazar-i-Serifbe – és az ellenfélt a magyar belső rendelkezések (RoE) nem érdeklik, ha lőni kezd…

Afgán media-jelentések szerint Baglan tartományban, a Pul-i-Khumri melletti Joi Naw térségben a NATO tévedésből kedd hajnalban megbombázta az Ahmadzai középiskolát. A téves bombatámadást Lal Mohammed Ahmadzai, a 303.-as körzet szóvivője is megerősítette, viszont a NATO nem adott hírt az esetről.