Legkésőbb 2011 végéig megindulhat a német csapatok –jelenleg körülbelül 4500 fő – kivonása Afganisztánból, mondotta a Bundestagban Guido Westerwelle német külügyminiszter a hét elején előterjesztett afganisztáni helyzetjelentés kapcsán.

A német csapatkivonás befolyásolhatja a magyar kontingens biztonsági helyzetét is, hiszen a kivezényelt csapataink több, mint a kétharmada északon, a német felelősségi területen teljesít szolgálatot. És az Egyesült Államok mellett Németország az az erő, amely szorult helyzetben kisegítheti a magyarokat Pul-i-Khumriban, másutt.

Tudomásunk szerint Magyarországnak, ellentétben a lengyel, cseh kontingenssel, nincsenek számottevő Afganisztánba telepített nehézfegyverzete, 60mm-en felüli űrméretű csöves, vagy rakétatüzérségi eszközei. A magyaroknak légi szállítóeszközei sincsenek, amelyekkel sebesülteket lehetne kórházba vinni (medevac), gyors erőátcsoportosítást végrehajtani vagy légi támogatást adni – amire a legutóbbi nagyobb fegyveres támadáskor, amely magyar katonák életét követelte, igen nagy szükség lett volna. (A lengyelek 152mm-es DANA önjáró lövegeket is telepítettek Afganisztánba, amelyek csaknem 20km távolságig képesek tűztámogatást adni.) A magyar hadvezetés azzal is érvel, hogy a PRT-nek nincs mandátuma harcba bocsátkozni, műveleteket végrehajtani. Ám a PRT járőröket küld ki, menetoszlopokat indít Kunduzba, vagy Mazar-i-Serifbe – és az ellenfélt a magyar belső rendelkezések (RoE) nem érdeklik, ha lőni kezd…